Van itt egy kis lemaradás a fordításban
A lentebb említett német floppy egységhez még:
Az itt látható német prospektusban még egy prototípus példány szerepel, nem a jól ismert BASF meghajtóval, hanem - mint Werner kiderítette - Mitsubishi MF-353-12M meghajtóval. Hiányzik a Bridge felső műanyag burkolata is.
Itt látható Werner EXDOS kártya gyűjteménye.Az első egy prototípus példány:
- középső - házba beépítéshez szükséges - lyuk kisebb
- a floppy csatlakozó nem fekvő, hanem merőleges
- kártya feliratozása sárga
- 2mm rövidebb az élcsatlakozó mint a végleges verzión
- picit másként van körülvágva a csatlakozó (két oldalt rövidebb üres rész maradt)
Az EXDOS házba nem beépíthető.
A második egy korai verzió:
- még mindig kisebb középső lyuk
- rövidebb élcsatlakozó
- élcsatlakozó körülvágása nem optimális a Bus Bridgehez, picit el van csúszva
Ezen az első kettő ISS B verziójú, itt a még meg van az összes lába az élcsatlakozónak. (Ez jól jön, ha 64K EPROM-ot akarunk tenni a kártyára, a későbbi verziókról hiányzik az A15-ös címvezeték lába is...)
A harmadik EXDOS kézzel készült dobozban van. Ez a minta darab sajtó fotókhoz volt használva, akkor amikor még nem készült el a rendes EXDOS ház.
Itt látható ez a darab egy dupla Cumana 3.5" floppy egységgel. (Én anno azt hittem, hogy az csak egy szimbolikus doboz a képen
)
A negyedik: így zacskóban érkeztek az EXDOS részek Németországba, ahogy az korábban már a floppy egységnél említve volt. A ház részei külön érkeztek, de abból már nem maradt mintadarabja Wernernek.
Ötödik a jól ismert végleges verzió.
- nagy középső lyuk
- hosszabb élcsatlakozó
Végül pedig az összehasonlítása a német összeszerelésű és az eredeti anglo EXDOS-nak, a németen nincs címke.
Ez pedig Werner saját gyártmányú EXDOS klónja 1986-ból.A kis lukas EXDOS láttán eszembe jutott a floppy egységben már korábban megfigyelt furcsaság, ami így már érthetővé lett:
a meghajtó háza a kis lukhoz lett tervezve, ezért kell a nagy alátétes csavar a rögzítéshez.Werner megerősítette:
Igen, igazad lehet. Valószínűleg a németek a korai verziót kapták meg a vezérlőből, amikor elkezdték a floppy egységet fejleszteni, amikor még sem doboza nem volt a vezérlőnek sem a Bridge-nek. Valószínűleg ezért is látszik a csupasz Bridge a német prospektus képén.
A fém részek szerszámai már készen voltak, amikor az angol cég a végleges EXDOS-t elkészítette a házzal együtt. Ezért kellett a nagy alátét, hogy az új verziót rögzíteni lehessen a floppy egység házába. Sajnos kicsit megváltozott az élcsatlakozó körvonala is, ezért az első német floppy egységnek gondja volt a busz csatlakozással. Az kártya élcsatlakozó lábai nem találtak bele pontosan a Bridge érintkezőibe. Emiatt nagyon sok floppy egység érkezett vissza, mint nem működő.
Az elsőnek legyártott adagot át kellett dolgoznunk. Felemeltük a alátétet, és az EXDOS kártyát kicsit előre toltuk. Látszik a fotódon is, hogy nem pont a lyuknak nem pont a közepén van a rögzítés. A Bridge-ből levágtunk kb 1 mm-t, ami által az is elmozdult. Ezután már minden működött.
Volt egy másik mechanikai probléma is: a már létező Bus Bridge-t kellett használnunk. Ez azonban különálló házba lett tervezve, így volt a nyákja pont a gépnyákjával egy szintben. Amikor házastul be lett szerelve a floppy egységbe, akkor kb 2mm-rel feljebb került, így a gép jobb oldala kb 2mm magasan a levegőben lógott, amikor az egység csatlakoztatva lett. Végül 2mm-t levágtunk a Bridge házából, így megfelelő magasságba került. Az átalakítás után a Bridge hűtőbordája már közvetlenül a meghajtó doboz alján fekszik.
Ezután a floppy egységek már gond nélkül működtek. Köröbelül 250 készleten lévő meghajtót dolgoztunk át. Ez nagy munka volt, és sok problémát és költséget okozott. De kiváló példája azoknak a változatos problémáknak amiket az angol cég okozott saját magának a hanyag tervezés által, az idő és az elfogyó pénzügyi források nyomása alatt.