Köszi, nagyjából értem...

A bájtok legfelső bitje mindig jelző bit, a tárolt érték kiszámításában nem játszik szerepet. Ha az értéke 1, akkor az adott bájt feldolgozása után még nem értünk az érték beolvasásának végére. Ha az értéke 0, akkor az adott bájt feldolgozása után elértük az érték beolvasásának végét.

Valami hasonló algoritmust lehet elképzelni:

• Nullázzuk az értéket tároló változót. (pl.: LET VALUE = 0)
• Beolvassuk a soronkövetkező bájtot. (pl.: beolvassuk a MIDIBYTE nevű változóba)
• Ha nagyobb az értéke 127-nél, akkor a tárolt értéket megszorozzuk 128-cal és hozzáadjuk az alsó hét bit értékét. (pl.: LET VALUE = VALUE * 128 + MIDIBYTE - 128)
• Ha kisebb az értéke 128-nál, akor a tárolt értéket megszorozzuk 128-cal és hozzáadjuk az alsó hét bit értékét. (pl.: LET VALUE = VALUE * 128 + MIDIBYTE)
• Ha nagyobb az értéke 127-nél akkor folytatjuk a 2. ponttól.
• Kész.

sikerült használni a legutóbb általam javasolt módszert, vagy külső segítséget vontál be?

Még mindig csak az egy bájttal leírható hanghosszúságokkal ügyködtem. Még nem próbáltam ki a módszered, de már nagyon érik. Még csak azon morfondíroztam, hogy akár nagyobb 127-nél, akár kisebb 128-nál az a bizonyos érték, akkor is meg kell szorozni a tárolt értéket 128-cal, és hozzá kell adni az alsó 7 bájt értékét, mindkettőhöz ezt írtad. Csak az előbbi esetben ki kell vonni belőle 128-at, az utóbbi esetben nem. Majd megpróbálom nemsokára bevinni ezt a programba, ha meg nem megy, majd írok megint ide.

Jól van, látom figyelsz!

Figyelek, csak iszonyat nehezen fogja fel az agyam ezeket a bináris dolgokat. Pedig amúgy biztos tök egyszerű. A négyszínű karakteres módnál is ez volt. Még mindig nem teljesen értem, hogy ha a jelzőbiten kívül mindegyik bit értéke nulla, akkor hogy lesz abból 128, hiszen a jelzőbit az csak jelez. De mindegy, nem is fontos, a lényeg, hogy működjön majd a programban a cucc!

Egyébként lehet még egyszerűsíteni rajta.

Ha kisebb 128-nál a bájt értéke, akkor egyszerűen csak fogjuk a bájtot és az értéke annyi marad, amennyi, és nem kell megszorozni meg hozzáadni. Ezt csinálta eddig is. Ha meg nagyobb 127-nél, akkor meghívhat egy eljárást, pl. DEF BONYODALOM, és ott elbánik a felső matematikát igénylő, rendkívül bonyolult, több bájtos virtuális objektumokkal. Most pont nem tudom kipróbálni, mert másik gépről vagyok, azért csak szövegelek.

Én inkább valami ilyesmire gondoltam:
1000 DEF MIDIERTEK(CSAT,MAXHOSSZ,REF HIBA)
 1010   LET HOSSZ=0
 1020   LET HIBA=0
 1030   DO
 1040     GET #CSAT:C$
 1050     IF LEN(C$)=0 THEN
 1060       LET HIBA=1
 1070       EXIT DO
 1080     END IF
 1090     LET M=ORD(C$)
 1100     LET HOSSZ=HOSSZ*128+(M BAND 127)
 1110     LET MAXHOSSZ=MAXHOSSZ-1
 1120     IF MAXHOSSZ<0 THEN
 1130       LET HIBA=2
 1140       EXIT DO
 1150     END IF
 1160   LOOP WHILE M BAND 128
 1170   LET MIDIERTEK=HOSSZ
 1180 END DEFA MAXHOSSZ körüli részben nem vagyok biztos, azt ki kellene próbálni, hogy rendben korlátozza-e a beolvasási hosszat. Mondjuk kettőt állítasz be korlátnak, és beolvastatsz egy tudottan három bájt hosszú értéket. Ha jól csináltam, akkor hibával tér vissza. Ugyan így ellenőrizni kellene, hogy három bájt hosszúságú érték három maximális hosszal beolvasásra kerül-e.

Még brutálisabban egyszerűsítettem rajta:
Szóval LET HOSSZ=0 meg GET #1:C$ volt a programban előbb már, azt kicsit nézegette más okok miatt, hogy mi van bennük, és utána:

560 IF C$>CHR$(127) THEN LET HOSSZ=HOSSZ*128+ORD(C$)-128:GET #1:C$:GOTO 560
565 IF C$<CHR$(128) THEN LET HOSSZ=HOSSZ*128+ORD(C$)
Ez így jó is lesz, jó rövid így. De majd megnézem a te módszered is!

Igen, strukturáltság szempontjából ez így gáz. Délelőtt betettem azt a 20 soros hosszú programrészt. Ott elszörnyedtem, láttam, hogy ez így nagyon sok, és egyszerűsíteni kell rajta, csak ugye fejben először ez volt meg. Így hát egyszerűsítettem, és ez túl jól sikerült. Annyira szörnyűnek tűnt az a 20 sor. Áttekinthetőség szempontjából tényleg IF ... END IF lenne elegáns, és mindegyik sorba egy utasítás.
Valamikor a strukturálatlanságnak is van előnye. Pl. TVC-n volt egy sound utasítás, felszökött a hang, és ezt egy sorban meg lehetett oldani egy ciklussal, valami ilyesmi volt:
500 FOR J=3500 TO 4094:SOUND; PITCH J,DURATION 2:NEXT
Olykor zavaró lehet, hogy ha listázok egy bonyolultabb programot, akkor ez három sort elfoglal EP-n, és a képernyőn kevesebb hely marad más dolgoknak. Az IF... END IF hiánya TVC-n meg zavaró lehet, amikor pl. 4 print utasítást akarok a then után tenni, de az már nagyon sok lenne egy sorban, és csak a 4 print miatt kell gosubozni, és még keríteni is kell valami részt a programban, ahova amúgy sose jutna el, csak innen.

Ez a legutóbbi, a hosszú hangokat is jól kezelő változat:
[ Guests cannot view attachments ]