Én a TVC-s UPM-et nézegettem, úgy láttam, hogy a lemezre csak úgy be vannak hányva az adatok, magán a lemezen semmi infó nincs, hogy mi hol merre... ez így van a többi CP/M-ben is?
Hat ezt nem tudom, hogy erted. Amennyire tudom (bar CP/M lemezkezeleseben guru nem vagyok, az a diskimage amit hasznalok nem az en munkam, igy szereztem "keszen" egy image file-kent csak hasznalom, es amug az mbasic.com szerintem hibas is rajta, ugy tunik) a CP/M lemezkezelese ugy mux, hogy van egy konyvtar terulet, ahol lehet Xdb file bejegyzes max (pl 64), alkonyvtarak stb nincsenek. Az emlitett bejegyzesben van nyilvan a file neve (8+3 szokasos), meg par fura dolog (pl az, hogy 7 biten van tarolva a filenev, es a legfelso - nem hasznalt - bitek jelentenek valamit, pl hogy hidden/system/stb, ezek mellett a CP/M tamogat tobb "usert" szammal azonositva, es lehet kozottuk valtogatni, egy adott user a saja file-ait latja, bar mondjuk tul sok vedelem nincs persze, USER paranccsal lehet valtani), de ami a lenyeg: maga az emlitett konyvtar bejegyzes tartalmazza a szaktorokat is, ahol a file elterul szepen sorban (azaz nincs kulon FAT vagy hasonlo struktura). Ez azzal is jar, hogy 16K-nal nagyobb file mar trukkos (hogy oszinte legyek, meg nem mondom miert pont 16K-nal, elvileg nincs is annyi byte se az emlitett bejegyzesben h arra eleg legyen, de most inkabb az elvet magyaraznam csak), az ugy mux, hogy un extent-et hasznal, azaz egy plusz directory bejegyzest foglal le ehhez, es ott sorolja fel. Illetve a CP/M 2 kornyeken fixen 128 byte egy sector, de ha jol tudom, 3-asnal mar allithato, hogy nagyobb szektormeretben ertendoek ezek az adatok (hasonloan a FAT cluster fogalmahoz, ha szabad pongyolan fogalmazni). Szoval azert latszik rajta, hogy a CP/M nem mai technika, lehet, regen a 16K soknak tunt
Eredeti CP/M alatt (IS-DOS passz, hogy mit csinal erre) kiadhatod pl a STAT *.* parancsot, akkor mutatja, hogy melyik file mit foglal. Illetve hasznos parancs meg pl: STAT VAL: vagy a STAT DSK:
Ezek mellett meg szokott lenni fenntartott track a disk elejen, ami "nem resze" az FS-nek, onnan szokott pl CP/M bootolni.
Ennel sokkal tobbet a CP/M lemezkezeleserol jelen pillanatban (meg ...) nem tudok
Az erdeti CP/M BDOS-t konnyu portolni anelkul, hogy ismerned a filerendszeret, mivel az a BDOS-ban van, ami az adott gep hw szintu fuggosege, az mind a CBIOS-ban van kulon, amit neked kell megirni, ha portolni akarod valamire a CP/M-et. A CBIOS-ban meg marcsak olyan van pl, hogy szektor olvasas, iras, track/sector szam beallitas. Illetve meg egy dolog van CBIOS-ban: vissza kell adnod BDOS-nak egy tablazat kezdocimet, amiben egy rakas parameter van (pl track-ek szama, meg ilyenek). Ezek alapjan mindent a BDOS csinal. Ezert nehezkes, hogy CP/M-el mondjuk egy FAT filerendszert olvass, mert ahhoz a BDOS-t kene ujrairni (plusz a low level Cp/M util-ok persze nem fognak mukodni ezek utan, de ez kevesbe fontos imho, ha massal tudsz formatalni stb CP/M-en kivul), gondolom ezt csinaltak pont az IS-DOS kapcsan a fejlesztok. Amugy ahogy latod, a CP/M filozofiajahoz hasonlo azert az EXDOS is: pl amikor SD kartya vagy IDE hdd illesztot csinalsz, eleg az egyszeru block orientalt I/O-t megirnod, maga a filerendszer mar az EXDOS-ban van lekezelve, az max egyszeru muveletekre hivogatja a te cuccod aztan. EXDOS-t se lenne konnyu megtanitani (ahogy CP/M-et sem) mas filerendszer kezelesere, mint amire terveztek, meg a FAT16 is trukkos ezek szerint
arrol nem is beszelve, ha vmi tok alien fs-t szeretnel
Bar pl az is mindig erdekelt, hogy az EXDOS-ban nem modularis-e az FS kezeles, azaz nincs-e olyan felulete (vagy ez lenne a FISH?) hogy open file, close file, seek file, stb, es igy elvileg azokat a belepesi pontokat "lenyulva" lehetne olyasn disk-et irni/olvasni ami egyaltalan nem FAT formatumu (ez erdekes lehetne pl az amugy jelenleg felbehagyott JSEP projectemnel, hogy EXDOS ne disk image-t lasson, hanem pl egy FTP konyvtar tartalmat file-onkent marmint, de mint disk-kent gondolkodjon rola valahogy, pl a H: meghajtora egy utillal azt mondani hogy az valojaban az ftp.akarmi.hu-n levo ftp-s tarhely tartalma, ez persze csak egy pelda volt).
Az izgatott egy kicsit mindig, hogy mi az, hogy nekünk csak 2.2-es rendszer van, amikor van már 3-as is
Az IS-DOS lehet, hogy CP/M 2.2-vel kompatibilis ugymond, de valojaban pl latsz konyvtarakat stb, erzesem szerint nem nyernel sokat egy CP/M 3-assal sem, mert az IS-DOS amugy is combos kis darab
Aztan bocsanat am, tevedhetek is jelen hozzaszolasaim kapcsan, mivel 1-2 napja foglalkozok csak CP/M-el, konkretan a hetvege ota