Hali!
Én 1987-ben születtem, és ahogy megtanultam beszélni, már volt egy enterprise 128-am (természetesen német verzió). Ez egészen '00-ig így volt, amikor vetünk egy PC-t. Hát igen sajnos szegény enterprájzom akkor a feledésbe merült.
Sok szép emlék fûz hozzá. Mindig azon csüngtem.
Pici koromban az volt az alepvetõ dolog hogy bekapcsolás után F3 és már írtam is a sorokat
100 text
110 for a=1 to 10
120 print a
130 next
140
START
Így kezdõdött a nagy BASIC láz ami programokká nõtte ki magát. Sajnos el voltam csúszva az idõvel, mert '96 körül már nem jelentek meg lapok, és úgy éreztem egyedül meradtam. Apa mindig azzal nyugtatgatott, hogy már teljesen felesleges bõvíteni ezt a gépet. Pedig annyi projektet kieszeltem. Csináltam egy egeret, valami kézkrém tartóból, aminek az alját kilyukasztottam, és beletettem egy mûanyag golyót. Sajnos az érintkezõk nem mentek rendesen így feladtam.
Állandó ujságaim az enterpress és a mikrovilág volt. Imádtam õket, mindig õket olvastam. Az A-studió is kiadott egy lapot, amiben a Sorcery mellett a monitor kimenetet is tárgyalták. Sikerült is létrehoznom egy csatlakozót a gép és a TV-m Euroscart csatija közt. Innentõl már élvezhettem a text 80 felbontást is.
Mindig amikor láttam egy filmet a TV-ben, ahol PC-vel dolgoztak, akkor meg akrtam csinálni Enterprise-ra is. Csak aztán mindig a Basic korlátaiba ütköztem.
Mamámnál láttam elõször teletexet, aztán annyira tetszett, írni akartam egyet eneteprise-ra is. El is jutottam valameddig. Elneveztem Enternet-nek.
De aztán ezek a projektek mindig abbamaradtak, és máson törtem a fejem.
Emlékeztek arra a Basic játékra, ahol egy repcsivel kell a házakat bombázni? Volt neki egy karaktertervezõ része. Mivel akkor még az elvét nem ismertem, azzal terveztem az új karaktereket, amikor programokat csináltam. (Szerintem baromi jó volt, hogy a játék módosítását a progi megengedte, apu pl egy libát rajzolt, ami tojásokkal bombázta a házakat
)
Késõbb elkezdtem Assembly nyelven programozni az asmonnal. Volt egy szintetizátorom (gagyi kis picike, de a billentyûit jól tudtam használni) és átforrasztottam az érintekezõit , majd bele a gépbe, hogy saját Enterprise szintim legyen. Ez sajnos kontakt hiba miatt nem ment. Pedig még a Dave hangképzését is tanulmányoztam, annyira érdekelt, hogy elkezdtem kutatni a sound parancs után a cartridge rom tartalmában.
Az asmon kódokkal mindig az volt a gondom, hogy nem vettem figyelembe a lapozást, és regisztertartalmakat, emiatt rendszeres elszálás volt egy teszt eredménye. Ja és ugye az asmont visszatölteni sem volt egy pillanat kaziról.
A gondom mindig az volt, hogy Békés megye viszonylag elszigetelt hely volt, ott elektronikai eszközöket nem lehetett kapni. Enterprise cuccokat meg aztán pláne nem. A lemezvezérlõ csak álom volt. Ismerõseim nem voltak, akik ezzel foglalkoztak, úgyhogy 'magad uram ha társad nincs'. Egyedül maradtam.
Mindig új projekteken törtem a fejem. Sajnos ismerethiány miatt sosem volt kivitelezhetõ.
2001-ben Szegeden az egyik bontóban ingyért beszereztem egy gagyi atari billenytûzetet, és billentyûnként forrasztottam át a vezetékeket, mert sajnos az EP-n a fólia a rendszeres szétszedés miatt megtört, és a levágások egy idõ után túlrövidítették. Úgyhogy most két szalagkábel egy 8 és egy 10 erû jön ki a gépembõl és megy a billentyûzethez.
Én az enterprise-omnak köszönhetem hogy elektronikai pályán indultam el. És mostmár olyan erõs lett ez a tudat, hogy egyetemre járok villamosmérnök szakra.
Mindig azt mondtam hogy az ember sose felejtse el hogy honnan jött, mert csak akkor tudja igazán hogy hová tart.
Úgy gondolom, ez a gép az én tanítómesterem volt kicsi korom óta. És nagyon sokat köszönhetek neki.
És azoknak akik a cikkeket írták azokba a nagyszerû lapokba.
-> Sosem felejtem el amikor a játékleírásokat olvastam, és mindig jót mosolyogtam. Ami nagyon megragadt az a "Hepi-hepi Epy" volt. (Talán egy Dizzy leírásban)
Most így reggel csak ennyi jutott eszembe, nyilván több mint 10 évet nem lehet csak úgy leírni.
HJ