Most olvasom újra a Mikrovilág folyóiratokat, amiket Szipucsutól kaptam kölcsön. Összevetettem azokkal, amiket korábban a "Mikroprocesszor története" a Bell laboratórium által kiadott angol nyelvű cikkben és más hasonló témájú könyvekben olvastam. Hihetetlen mennyire el voltunk maradva az Amerikai fejlettségtől.
Én 87-es évjárat vagyok, még túl fiatal voltam akkor, hogy felfogjam mi folyik a világban, de mostanra már van elég adatom és felkészültségem, hogy vizsgálódhassak.
A 80-as évekre jellemző volt, hogy tiltva volt egyes termékek behozatala. Ezt Cocom listának nevezték akkor, ez egy olyan jegyzék volt, amely tartalmazta az akkori csúcstechnikának számító gyártókat és alkatrészeket. Így tartotta fent a nyugat a fegyverkezési versenyben az előnyét a potenciális "ellenségekkel". A cél az volt, hogy a legyártott berendezések és más eszközök, rosszabb minőségben, számítástechnikai eszköz esetén alacsonyabb sebességgel működjenek.
A wikipédián (Cocom-lista) szócikk alatt össze van foglalva, hogy milyen termékek meddig voltak tiltólistán.
Felsorolom őket, és amihez tudok, hozzáfűznék pár gondolatot.
Hardver
Commodore 64 (1985-ig)
Ezt nem kommentálom.
Ethernet hálózati eszközök (1990-ig)
Valószínűleg az Ethernet használata nehézkes lett volna az akkori számítógépekkel. Nem azt mondom, hogy lehetetlenség, csak jelzem, hogy nagy számítási teljesítményre van szükség ha 10Mbit-en szeretnénk folyamatosan adatokat küldeni és fogadni. Ez a technológia 1980-ban látott napvilágot, és 85-ben lett nyugaton szabvány. A lényege az, hogy az elosztó állomás-felhasználó vagy két elosztó állomás között 100m-es távolság engedhető meg, és viszonylag hibamentes volt az adatátvitel. Kezdetben még Koax kábelen működött, aztán áttértek a csavart érpárra, ami egy nagyon jól sikerült konstrukcióvá vált. A mai vállalaton belüli kommunikációt (levelezést és közös munkát) az egyes gépek között ennek a technológiának köszönhetjük.
IBM számítógépek
+ IBM PC XT és AT
# A Magyarországra került gépeket általában alkatrészként szétszerelve hozták be, és rakták össze
Az IBM gépeiben az x86-os mikroprocesszorokat használta, mely főleg az INTEL-től származott. Főleg üzleti adatok nyilvántartása és kommunikációra használták. (cél szegmens; Vállalatok, iskolák). Mivel elég puritán volt (egyszerű szöveges megjelenítés, csak pittyegő hang), a háztartásokban akkor még nem terjedt el.
Apple Macintosh
Ez a termék Amerikában a korhoz képest úttörő volt. Mindenben az élen járt, megjelenése 1984 végére tehető. A Motorola 68000-ás processzorával fantasztikus dolgokra volt képes. Ez volt az első olyan számítógép a világon, amihez grafikus operációs rendszert adtak és egy egygombos egérrel lehetett az ablakok között dolgozni. Ez már valóban multitask-os volt. Egy időben két programmal is lehet dolgozni. Amikor bemutatták mindenki ámult rajta, mert még soha senki nem látott ehhez hasonlót. Az operációs rendszerhez tartozott egy szövegszerkesztő, egy táblázatkezelő egy grafikus kép szerkesztő program és naptár is. Igaz, várni kellett kicsit amikor a felhasználó két program között váltott ablakot, mert a lemezről kellett a gépnek a programokat elérnie, de ez már mutatta, hogy a világ merre felé fog haladni. Annyit még hozzátennék, hogy két irányzat indult meg. Az egyik az Apple féle Macintosh, és ez volt a drágább, mert korábban rengeteget költöttek kutatásra és fejlesztésekre, amit a termék árába belekalkuláltak. Kicsit később az IBM is piacra dobta a hasonló kaliberű termékeit nagy mennyiségben és alacsonyabb áron. A Microsoft-tal szerződést kötve először MS-DOS-szal szállította a gépeket, azután fokozatosan áttértek a Windows verzióira ezzel biztosítva a grafikus megjelenítést.
Az IBM gépei nem voltak ennyire fejlettek, de olcsóbbak voltak, emiatt sok vállalat inkább amellett döntött.
Nagyon kevés ilyen gép került hazánkba. Érdekes, hogy nálunk inkább a PC világ honosodott meg.
Digital Equipment Corporation termékek kilencven százaléka
Erről a gyártóról fogalmam sem volt egészen 2008-ig, amikor egy-egy irodalomban nem találkoztam a nevével. Ez a cég egy hardvergyártó óriás volt (1957-től 1998-ig), amelynek a termékei fantasztikus innovációkat tartalmaztak. Teljesen másképpen működtek VAX nevű mikroprocesszorai mint az akkori INTEL vagy Motorola processzorok. Nagyobb sebességre és komplex műveletek elvégzésére volt képes. Természetesen ez az árában is megmutatkozott. Ennek a cégnek a termékei inkább az ipari termelést támogatták, otthoni felhasználásra túl drága volt. Rengeteg mérő- és automatizálási berendezés született meg, amely a cég termékpalettájának elemein alapult. Mutatván, hogy mennyire komoly vetélytársa volt a többi résztvevőnek, az első igazán ütős operációs rendszert Windows NT4-et 1996-ban erre a platformra is megírták.
Később (1998-ban) megvásárolta a Compaq majd beolvasztotta magába.
Érdekes, hogy Magyarországra nem kerültek még a mezei felhasználóknak szánt gépek sem. Ennek persze oka lehet a vállalat beolvasztása és eltűnése.
Amiga
A Commodore későbbi terméke. Azt kell róla tudni, hogy ugyanazzal a processzorral volt felszerelve mint az Apple Macintosh termékei. 1987-ben (2 és fél évvel a Macintosh megjelenése után) ez is egy abszolút innovatív terméknek számított. Itt is megjelent a grafikus Operációs Rendszer, és ez is maximálisan felhasználóbarát volt, és viszonylag olcsó. Továbbá egyedi hardveres megoldásoknak köszönhetően nagyszerű multimédiás képességekkel bírt, ami az akkori háztartásokban igen nagy sikert aratott.
4 GB-ot meghaladó kapacitású merevlemez
Otthoni felhasználó azokban az időkben nem rendelkezett IBM-PC-vel, a kommersz Home Computer-ek pedig nem rendelkeztek merevlemezes vezérlővel. Egyedül az iparban térült volna meg a nagy befektetés. Ott valóban szükséges a mérési adatok, tervek és események tárolása, amihez nagy kapacitású lemezre van szükség. A kereskedelmi és állami vállalatok adatbázisai ekkor még papíralapúak voltak (akták és iktatók), nem volt központi adatbázis. Ennek az eredménye, hogy kis hazánkban minden folyamat lassabban haladt, és könnyen elveszhettek, vagy elkeveredhettek az adatok.
Szoftver
AutoCAD
Nos igen. Igazából hardver nélkül ez a szoftver nem sokat ér, és ahogy fentebb írtam 10 évvel le voltunk maradva gépparkilag. Ez a szoftver PC-n és Macintosh-on egyaránt elérhető volt. Aki nem ismerni, annyit kell róla tudni, hogy mindenféle tervrajz (akár 2D akár 3D) elkészíthető vele. Rugalmas és jól kezelhető. Az elkészült terveket, el lehet küldeni (vagy átvinni) a megfelelő megmunkáló gépnek, amely a tervek alapján elkészíti a végterméket. Ez a gyártás leggyorsabb módja.
Sajnos a magyar szakrajz oktatásba ez nem került be elég sokáig. Azok, akik mind papíron mind számítógépen terveztek már, tudják, hogy rengeteg időt meg lehet takarítani főleg akkor, ha át kell alakítani egy már kész rajzot.
Távközlés
Digitális telefonközpontok és egyéb távközlési berendezések (1988. szeptember 15-éig)
Olcsóbb és jobb adatátviteltől estünk el. A cégen belüli kommunikációnak manapság ez az alapja. Sajnos a régi nagy telefonközpontok átalakítása nagyon elhúzódott. Ennek köszönhetően a magyar internet hálózat kezdeti idejében még sokáig csak nagyon lassú (56k) modemen lehetett élvezni a szörfözést.
Mobiltelefon technológia, üvegszálas adatátvitel (max. 156 Mbit/s sebességig), mikrohullámú adatátvitel (1990-ig)
Modemek 9600 baud adatátviteli sebességgel (1992-ig)
Az Internet elterjedésének két lehetősége van. Vagy modemen keresztül vagy Ethernet hálózat kiépítésével, ami nagyobb távolságban (2km-5km) már optikai szálakon történik. Amennyiben ettől nagyobb távolságra van szükség, el kell helyezni minden 2km-5km után egy un. jelismétlőt. Ennek pedig tápellátást kell biztosítani a működéshez. Mivel sokáig ezek tiltott technológiák voltak, és ahogy korábban írtam a megfelelő hardver sem állt rendelkezésre az internetre és az elektronikus levelezésre várnunk kellett. Érdekességként, az USA-ban a 80-as években már a háztartásokban megjelent az internet. Erről árulkodik az egyik Sesame-Street tv-mese, ahol az egyik szereplő tanítja a másikat, hogyan kell elektronikus levelet írni.
Informatika
275 Mbit/s adatfeldolgozású számítógép (1990-ig)
+ Intel 80386-os processzor
550 Mbit/s adatfeldolgozású számítógép kivitelének könnyítése (1990-ig)
+ A legtöbb RISC processzor 1992 előttről
DRAM memória 256 kB méretig, 60 ns elérési ideig (1991-ig)
Ipari berendezések
3 mikrométer pontosságú fémmegmunkáló gépek (1990-ig)
Egyértelműen látszik, hogy próbálták visszafogni a technikai fejlődést
Érdekes, hogy így a korlátozások után 20 évvel továbbra is van a háztartásokban valamilyen lemaradás a csúcstechnológiai termékek hozzánk történő megérkezésében. Persze már nem 10 év, de mondjuk Németországhoz képest kb. 1-2 éves lemaradással rendelkezünk. Ennek nyilván pénzügyi okai vannak, mint pl. hogy mindig várunk, hogy olcsóbb legyen.
Zárszóként annyit jegyeznék meg, hogy sosem szabad megfeledkezni ezen korlátozások előnyéről, mégpedig arról, hogy az akkori társadalom rá volt kényszerítve arra, hogy egyrészt másolja le a nyugati termékeket (processzor/szoftver működésének visszafejtése, majd klónozás) másrészt mindent magának kell megoldania illetve elkészítenie. Ezen keresztül pedig szellemileg és műszakilag képes tudott lenni a fejlődésre. Ne felejtsük el, hogy egy társadalom ereje mindig a gondolkodásában a felkészültségében rejlik!
