Egyelõre még csak a 4 elsõdleges particiót lehet bizgatni, most jön majd az Extended kezelése (amit barmi logikátlanra sikerült megálmodni a Microsoftéknak...)
Már ki tudunk listázni Exzended-et

Bár senki nem kérdezte miért is logikátlan, mégis elmesélem, csak úgy az általános népmûvelés jegyében

Az elején kezdve: a vinyó elsõ (azaz 0-ás) szektora az ugynevezett Master Boot Record (MBR), ebbõl számunkra a 4x16 bájton elhelyezkedõ particiós tábla az érdekes.
Itt 4 elsõdleges (primary) particiót lehet létrehozni. Egy bejegyzés tartalmazza a partició típusát, kezdõ szektor sorszámát, és a méretet szintén szektorokban megadva. (Az õskövület CHS baromságokat most hagyjuk, EP-n ugyse foglalkozunk ilyen elavult baromságokkal

)
Valamikor úgy MS-DOS 3.1 környékén kezdték sejteni, hogy ez a 4 lehetséges bejegyzés kevés lesz, és kitalálták Extended DOS particiót.
Mondjuk én úgy csináltam volna, hogy a vinyó következõ szektorát is hozzácsapom az MBR-hez, abban elférne még 32 bejegyzés, amit bõven több mint szükséges, és marha egyszerûen megoldottuk a problémát...
Ehelyett úgy mûködik, hogy az Extended partició elsõ szektora egy újabb particiós táblát tartalmaz, az MBR-rel megegyezõ formátumban. (Ezt szokták EMBR-nek emlegetni). De az újabb 4 bejegyzésbõl csak kettõt használunk ki...
Az elsõ mutat a tényleges particióra, ezt nevezi a MS-DOS Fdisk logikai meghajtónak. Bejegyzésben szintén van típus, kezdõ szektor, méret.
Na itt van az elsõ marhaság, a kezdõ szektor nem a valódi kezdõ szektor száma! Hanem az EMBR-tõl számított távolsága! Vagyis, hogy ahhoz, hogy megtaláljuk a logikai meghajtó elsõ szektorát, össze kell adni ezt az értéket az Extended particiónk kezdetével.
De mi van, ha nemcsak egy logikai meghajtó van?
Ekkor jön a második bejegyzés: típusa Extended, a kezdõ szektor az elözõhöz hasonlóan az EMBR-tõl számított távolság, a méret pedig az elsõ logikai meghajtó után fennmaradt hely. Ez a bejegyzés mutat egy újabb EMBR-re.
Az elsõ bejegyzés mutat a logikai meghajtóra, viszont a kezdõ szektor már ettõl az EMBR-tõl van számolva! Vagyis a valódi szektor sorszámhoz úgy jutunk, hogy az elsõ EMBR-bõl kiszámoljuk a második helyét, és ahhoz hozzáadjuk ezt az értéket.
Eddigiek alapján ez végülis még logikusnak is nevezhetõ

De az igazi meglepi akkor jön, ha van egy (vagy több) további logikai meghajtó is.
Ekkor a második EMBR második bejegyzése mutat a harmadik EMBR-re, ebbe nincs semmi meglepõ...
Amin kiakadtam: felrúgva az eddigi logikát, ennek a kezdõ szektora nem a második EMBR-hez képest van megadva! Hanem az elsõhöz!
Összefoglalva:
-az EMBR bejegyzései olyanok mint az MBR-é, de mégse, mert külön módszerrel kell számolgatni a kezdõ szektorokat.
-az egy EMBR 4 új bejegyzésébõl csak kettõt használnak ki (ill. az EP képes 4-et kezelni, akár fa szerû strukturát is lekövetni)
-egy EMBR két bejegyzése se egyforma, külön módszerrel kell számolni a kezdõ szektorokat.
Na ilyenkor szoktam fogni a fejemet, hogy Microsoft... és a CHS rémregényekrõl még nem is beszéltünk, az még egy külön értekezés lesz...