Az elõzõ részben arról volt szó, hogy mi is az a kompozit videojel, milyen kritériumai vannak. Ebbõl számunkra csak annyi a fontos, hogy egy sor (scanline) nemcsak a képtartalomból áll, vannak egyéb követelmények is.
No, azt már tudjuk, milyen jelet kell elõállítai, nézzük meg, ez hogyan is történik.
"pixel" (egy pont) elõállítása a képernyõn
Az alapelv ugye az, hogy a memória egy meghatározott részét elkezdjük olvasni, és az ott található adatok alapján elõállítjuk a videojelet reprezentáló jeleket (az, hogy ez 1 bit vagy 8V vagy 13 bakfitty, az most egyelõre nem érdekes).
Ez a léptetés egy meghatározott frekvenciával történik, ezt hívják RAMDAC-nak. Az értéke bizonyos határok között teszõleges, a tervezõ dönti el. Minél nagyobb a frekvencia, annál jobb lesz a felbontás, ez ugye nyilvánvaló. Van azonban egy felsõ limit, legalábbis a kompozit videojelnél. A színes jel esetében a világosságjel sávszélessége csak kb. 3,5 MHz. Ez korlátozza a RAMDAC praktikus maximumát kb. 7 MHz-re.
Hogyan is van ez? Mitõl lesz fele, meg kétszerese?
Az órajel felfutó éle olvassa be és teszi ki az adatot.
A videójel alacsony frekvencián szintén négyszögjel lesz, magasabb frekin egyre inkább már csak színusz.
Ez tehát azt jelenti, hogy a vízszintes felbontás nem lehet több kb. 720-nál (ismerõs szám?)
A színinformáció esetén a helyzet még rosszabb, a sávszélesség még kisebb. Emiatt két egymás melletti pixel színe mindig egyforma (ezt a tömörítõprogramok ki is használják). Tehát ha belegebedsz, akkor sem tudsz kb. 360 pontnál jobb színes felbontást produkálni. Ez nem jelenti azt, hogy minden második pixel egyforma, a fényességük lehet más. A színük nem. Egy sötétkéket pl. követhet világoskék. Piros viszont kizárt. Ez persze csak a kompozit jelre vonatkozik. RGB-ben (legyünk szabatosak:
component jel esetén) bármit lehet.
No, tudjuk tehát, mik a lehetõségek. Az EP-ben ki is választották a maximumot, 7.125 MHz a RAMDAC (elvileg).
A RAMDAC választása ugyan tetszõleges, a sor hossza viszont szigorúan kötött, a színsegévivõ órajelével szinkronban kell lennie. Elrettentésül: (284-0,25) * 15625 Hz = 4433618,75 Hz, ez a színsegédvivõ.
Gyakorlati okokból a NICK órajele a RAMDAC kétszerese. Mivel a NICK ugyanazt a jelet használja a RAMDAC-nak is és a sorképzésre is, ezért további kötöttségek vannak. Az órajelnek a sorfreki (15625 Hz) többszörösének kell lennie. Feltéve, hogy még 16-tal is osztható az arányuk, így csak bizonyos értékek jöhetnek szóba. A doku szerint 57*16 = 64 usec. Ez alapján a NICK órajele 14.25 MHz. Ha nem annyi, akkor egyéb trükkök is vannak. De nem hinném.
Szerintem el is túlozták kissé, alig akad monitor, ami az ennek megfelelõ felbontást produkálni tudja. TV meg aztán pláne nem. Feltételezem, produkálniuk "kellett" a minél nagyobb felbontást. No meg azért a 8 pixel széles, 80 karakteres képernyõ feltételezi a legalább 12.75 MHz-et. És akkor még nincsen BORDER sem. Szóval alacsonyabb frekivel, 6*8-as karakter olvashatóbb lenne, de az jókora bonyodalmakkal járna...
Lassan elérkezünk végre egy sor képzéséhez.
A sor (scanline) a legkisebb elemi (és atomi) egység a NICK-ben. A sor idõzítése fontos, úgyhogy csak minimálisan tudjuk szabályozni. A NICK 57 "egységre" (slot) bontja a sort (logikailag), ebbõl az elsõ 8 alatt olvassa be a memóriából a sor megjelenítéséhez szükséges mód-adatokat (közben pedig generálja a szinkronjelet). A következõ 46 alatt van a tényleges videótartalom generálása. Az utolsó 3 alatt frissíti a videomemóriát.
Vegyük elõ ismét a videojelet!
Egy slot 16 RAMDAC órajelet (így 16 pixelt, ill. 32 NICK órajelet) jelent, 1,1228 usec-et. Az elsõ 8 tehát kb. 9 usec.
Az ábra szerint viszont 4.7 + 0.6 + 2.5 + 1.6, összesen 9.4 usec ideig nem lehet képtartalom (a sor a szinkronjel elejétõl kezdõdik, ezért nem számoltam a rajzon szereplõ kezdõ 1.5 usec-et).
Miért érdekes ez?
A NICK a 8-ik slot után, vagyis a 9-ik usec-tõl már kiteszi a videojelbe a BORDER-nek megfelelõ színt. Egy kicsit tehát belelóg abba a tartományba, ahol még fekete szintet kéne produkálnia. Az eltérés nagyon kicsi, általában nem okozhat problémát. Lehetnek azonban TV-k, monitorok, amik meghülyülnek tõle, ha a BORDER nem fekete (ill. alacsony világosságjel-tartalmú).
A 9-ik slot idején tehát már BORDER lesz. Hogy meddig, az programozható. Aztán következik a tényleges képtartalom, adott ideig, aztán ismét BORDER.
A soridõ végén is vannak betartandó követelmények, adott ideig ott sem szabad mást, csak fekete szintet kiadni. De ez nekünk már nem fontos, a lényeg, hogy az utolsó 3 slotban már nem lehet aktív képtartalom.
Van tehát összesen 46 slot a képtartalomra (ez éppen 51.65 usec), ezalatt 736 pixelnyi adatot generál.
Nézzük akkor, mit is állíthatunk egy soron belül a képtartalmat illetõen (idõben)? Azt, hogy hol kezdõdjön (de ez minimum 9 ), és hogy meddig tartson (max. 55). Azt azért jó tudni, hogy a TV-k a kép széleit nem jelenítik meg, ezért gyakorlati okokból kb. 42 slot használható. Ez nagyjából be is határolja, hogy 10 és 52 a nyerõ szám.
Ezzel el is érkeztünk az analóg rész végéhez. Ígérem, legközelebb már ismerõsebb terep lesz.
