Na megvolt a harmadik Sony TV teszt is ...
És ugyan szerveződik a negyedik is, de a meglévő három tapasztalat után attól én már nem igazán várnék sokat ...
Olyan jellegzetes a kép is a három mintából, meg a hibák is jellegzetesek, hogy szerintem a negyedik Sony is ugyanolyan lesz.
Egyedüli komoly eltérés ennél a ma kipróbált TV -nél, az a szaga ... eszetlen nikotin/dohány szaga van ...
Ez már ugye a negyedik TV amit vettem az elmúlt fél évben, de semelyiknek nem volt semmilyen szaga ...
Eztán komolyan mondom egy paraméter lesz a vásárlásnál, hogy van -e nikotinszaga ...
A teszt után ki kellett telepítsem az erkélyre, remélem kiszellőzik 1-2 hét alatt ...
Még szerencse hogy nem mínusz 50 fok van éppen ...
Nade vissza a lényegre.
A B&O tévéknek ugye más komoly dolog nem róható fel, minthogy a geometriája egyenetlen, hullámos, össze vissza torzít, nem elég kocka.
Az kellene hogy minden TV -m nálam nagyobb kocka legyen. De sajnos lenyomom őket ...
Ha a B&O -k kicsit kockábbak lennének (vagy legalább csak az egyik), elégedetten dőlhetnék hátra.
Van persze a B&O -knál is az a jelenség, mikor a fényesebb színsávok szélesebbre húzzák a képet, mégha csak milliméterekkel is.
De ez nem olyan nagy baj. A hullámok az igazi ellenség, egyébként mondhatjuk hogy rendben van, jó ránézni.
Ehhez képest a Sony -k egy katasztrófa!
Nem tudom, hogy tisztességes -e a legkommerszebb Sony Trinitron típusokat összevetni a B&O Beovision MX szériával,
nyilván korabeli árban tutkó nem lenne tisztességes, de most csak annyi látszik, hogy a Sony nem igazán csillog.
A három közül az egyiknél (a legmodernebbnél, legkockábbnál, legsíkabbnál) persze van egy olyan pozitív jelenség,
hogy stabilan kocka a kép, nincsenek hullámok (én valami ilyet vártam volna az összes Trinitron -tól),
de a másik kettőnél pont olyan jellegű hullámok vannak a képben, mint amilyenek a B&O -knál is jelentkeznek.
Csakhogy ezen felül mindhárom Sony -nál jelentkezik:
- Gyenge fókusz, amitől minden sokkal maszatosabb mint a B&O -k esetében. W,M,w,m karakterek ugyan már a B&O -knál is összefolynak, de a többit nem kell találgatni. A Sony -knál a text 80 egyértelműen gyenge, de a text 40 esetén is el tudnánk viselni a jobb fókuszt, élesebb képet.
- Mintha az egész képcső felbontása (dot pitch) sokkal gyengébb lenne a Philips képcsöveknél, amik a B&O -kban vannak.
- Konvergenciahibák. Pld. a Cauldron elején a képernyő alján van egy fekete alapon cián színű felirat. Az a B&O -kon cián színű (milyen érdekes). A Sony TV -ken a feliraton alul és felül egy-egy R,G,B komponens színű vékonyabb "keret" csík látható.
- És van persze a jó öreg "fényesebb szín sáv, sávban szélesebb képernyő" hiba is.
Összefoglalva tehát csak ismételni tudom magam. Ha valaki játszani akar, demót nézni, bármilyen mozgó dolgot nézni, és még helye is van rá, annak egy Sony Trinitron CRT TV tökéletesen jó lesz. Ezek csak 20-25 kilós, 45-60 centi oldalú kockában elférő cuccok, amiket 5-20 ezer forintért megkap az ember, és fenti célra az előbb felsorolt hátrányok sokszor még előnyök is.
Vegyük pld. az előbbi konvergenciahibát a plussz csíkokkal ... azt hiszitek zavaró ? Hát nagyon nem. A Cauldron -ban nagyon nem. Az egyetlen zavaró benne az, hogy tudom hogy valójában nincs ott, és a TV generálja rá. Igazából még több is a szín a képen ... hatalmasakat lehetne játszani rajta.
Annak viszont aki éles, szögletes, tökéletes geometriájú, tökéletes fókuszú, hibáktól mentes képet akar, annak így alapból valószínűleg csalódás lesz egy ilyen idős, kommersz Sony Trinitron TV. Aki ért hozzá elképzelhető hogy vissza tudja pofozni, fókusz, geometria, konvergencia, ezek mind hardverből állítható, cserélhető (alkatrészek), akár még tunningolható, hekkelhető paraméterek is.
Csak érteni kellene hozzá,
és nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a CRT TV- kben többtízezer voltok is előfordulnak. Ami a játszadozást, a hozzáértés nélküli próbálgatást és bohóckodást konkrétan életveszélyessé teszi.
Úgyhogy kellene keressek valami szervízt ... Sony CRT ... annyi volt/van belőle mint az ördög ... tuti kell legyen még valahol valaki aki ért hozzá ...
