Nu, hát akkor célba értem, jóformán elsõ dolgom annak a bizonyosnak nekimenni volt csavarhúzóval és pákával... Hát, túlélni túlélte, bár menteni és visszatölteni még mindig nem sikeredett :p SZERK: Sikerült!!!
Két dolog vala a táskámban: WD-40, és egy garnitúra elektrolit-kondenzátor, némi ráhagyással, a kapcsirajz alapján. Elõbbire végül szükség nem lett, mivel a nyivák az elsõ szétszedés és összerakás után elmúlt (Valami valamihez kissé hozzáérhetett talán, esetleg lásd alább), utóbbival viszont eltölthettem egy jó idõt.
Az elsõ borzalom már mindjárt a felnyitással ért: A magnóból majdnem egy teljes negyedszázados pirítós hullott ki kenyérmorzsa formájában! -- Huh --. Aztán persze akkor következett a kondik számba vétele: mint kiderült, kissé más volt az elektrolit kondik számossága, mint azt a kapcsolási rajzból le lehetett vezetni, de a ráhagyásoknak köszönhetõen mindenem megvolt. Na, akkor forrasszunk!
Ahogy az alkatrészeket távolítgattam el (eleve óvatosan csináltam), észrevettem, hogy sajnos ez a nyák is borzalmas gyenge (Hasonlóan más régi nyákokhoz). Az elfektetett kondikat kihúzás elõtt jobb nem talpra állítani, ha lehet, és egyenletesen kell húzni kifelé, másképp esetleg a nyák áramköre a túloldalt leválhat! (Az új kondi betolásakor ugyanez okból óvatosan kell "becélozni" a lyukat, és azt is --elõre-- érdemes megfelelõen elfektetni). Ezeket ugyan betartottam, de az alább következõk eredményeképp csak sikeredett mégis elcseszni egy pontot, jött a drót :p
Na, szépen fel van akkor kondizva a nyák, hát rakjuk össze. Na puff, nem megy rá. Vagy esetleg nem lehet lenyomni valamelyik gombot. Mint kiderült, akkoriban úgy tûnik, igencsak dívott a méretre tervezés, olyannyira, hogy az én az eredeti kék kondiknál csak 1 milivel szélesebb dundi 470uF-eim fennakadtak a gombok mechanikáján! Ejjaj! Hát, eltartott egy pár órát igazgatni õket, egyet végül ki is kellett valamerre vezetni, mert sehogy se fért be (Hozzá lett szigszalagozva az 1000uF-hez, ott volt hely
).
Egy cifra hibát azért sikerült elkövetni: Az egyik kondi egyik lábát nem toltam át a nyákon elsõre, mint néhány óra kétségbeesett ellenõrzés és újra ellenõrzés után kiderült. Eleinte mûködött, aztán elhalt a felvétel, be is ilyedtem, hogy biztos sikerült az egyik kondit rossz polaritással feltenni, amibõl nincs több :p Szóval az óvatossággal is óvatosnak kell lenni (Meg a kondik igazgatása után újra kell ellenõrizni az összes forrasztást).
Na, akkor lényeg: Mûködik, éspedig elég jól! A magnó maximális hangereje több, mint kétszerese a korábbinak, ez felvétel esetén is igaznak látszik, az 50Hz zaj megszûnt. A hangzás maga is sokkal tisztább, néhány régi, eredeti mûsoros kazettával végigpróbálgatva (Felvétel szintén javult, számítógéprõl próbálva). Az EP-rõl felvéve és visszatöltve most már el lehet érni, hogy a négyszög piros és zöld között villódzon, jól hallható a felvett program, de eddig vagy nekem nem volt elég türelmem jól belõni a hangerõt, vagy valami egyéb baj van még, mert vissza nem tudom hozni a felvett anyagot.
A nyákon van egy tekercs is. Ennek amúgy volt valaha esetleg vasmagja? (A magnómon látszik, hogy volt korább is szétszedve, már csak azon is, hogy egy szép nagy befõttesgumi-forma valami van felrakva ékszíj helyett - de funkcionál)
SZERK: Kísérletezgetek tovább, meg nézegetem a kapcsolási rajzot... A tekercsnek gondolom, nincs annyira velõs szerepe, ha a motor köréhez tartozik. A tapasztalat, hogy az eredeti felvételek max hangerõn most már határozottan dobhártyaszaggató élménnyé váltak (Ettõl ugye jobb lett, hiszen az analóg háttérzaj érzésem szerint ugyanannyi maradt... Végighallgattam egy Wagner kazettát, a halk részek is gyönyörûen szólnak). A felvétel szép ahogy próbáltam (a korábbi különféle háttérzajok elmúltak, leginkább az 50Hz), de ennek a hangereje (A felvétel jelszintje a kazin) a korábbi maradt. Tehát amit én veszek fel kazetta, az úgy fele olyan hangos, mint az eredeti kazetták, ha a bemenetet olyan jelszinttel adom, hogy a magnó még ne kezdjen el vágni. Ezen esetleg hogyan lehetne segíteni, ha valaki tudja, mi miért van a magnóban?
SZERK2: További kísérletezés. A magnó hangerõszabályzójával találtam egy olyan területet (úgy 2/3 hangerõnél), ahol ha felveszek, úgy tûnik, a cucc elkezd "normalizálni". Ekkor a felvétel hangereje jó nagy lesz, valamint ha csend megy be, akkor lassanként még egy enyhe 50Hz háttérzajt is felerõsít. Lényeg, hogy ezzel lehet azt a jelszintet rápakolni a kazettára, amit az EP már vissza is tölt, és mûködik!!! :DDD Hát, vakarászom még ezzel a fejemet egy jó darabon... Ha jól értelmezem a kapcsolási rajzot, a hangerõszabályzó felvétel esetén nincs is a körben sehol (Gondolom, az az a változtatható ellenállás ott fenn középtájt az erõsítõtõl balra), így igencsak furcsa, hogy miért éppen ebben a helyzetében történik, ami. Hát, gyanús, hogy lesz még egy-két ilyen szabad hétvége a magnónyák fölé görnyedve eltöltve
