Vagy lehet hogy érdemes lenne ezekre a funkciókra mégis egy Raspberry Pi ?

Tehát itt van ez az egér dolog, meg hogy én különösebb átkábelezések nélkül akarnék sokgombos joystick -ot (mert azt joystick -enként kell megcsinálni, a "konvertert" meg csak egyszer),

tehát ha a Raspberry Pi nem is jó egy olyan komplex hardware emulációra, mint régen álmodoztam, nem lehet hogy ezekre a kis feladatokra jó lenne ? Tehát arra gondolok, hogy nem az egyes funkciónként használnánk mondjuk az előbb linkelt mikrokontrollereket, egyet az egérnek, egyet a joy -nak, saját programmal, hanem mindkettőt ugyanazzal a R. Pi -vel oldanánk meg ?

A legfrisebb b+ modellnek 40 GPIO érintkezője van. Az már elég lenne a Control1+Control2+Serial(mert látom az egér azt is használja) csatlakozók lefedésére ami összesen 32 érintkező ...

Persze akkor már csak 8 láb maradna a perifériáknak amiket szintén a Pi -re kéne ugye kötni, ami sovány, hisz eszközönként kilenc tüske lenne, minimum 9 de inkább 18 vagy annál is több érintkező kéne a 32 EP érintkezőn kívül ...

De erre is van megoldás, van pld. egy Raspberry Pi Compute Model verziója a kártyának, melynek 120 GPIO érintkezője van:

http://www.element14.com/community/community/raspberry-pi/raspberry-pi-bplus?CMP=KNC-EU-RPI-BPLUS

Ami azt jelenti, hogy az EP összes hátoldali csatlakozóját lefedhetné akár egy ilyen Compute Model PI, és az csak 60 érintkezőt foglalna (persze a video csatlakozót ugyse akarnánk keresztülvinni rajta, de elvben gondolkodva), vagyis 60 maradna még a perifériáknak is, mely 9 pólusú joystick -okkal gondolkodva több mint 6 eszköz,

nem beszélve arról, hogy az USB egeret nyilván kényelmesen, magas szinten tudnánk olvasni Pi alatt és emulálni az EP -nek belöle boxsoft egér illesztő kimenetet, nem kéne alacsony szinten kezelni a PS/2 -t, GPIO tüskéken keresztül.

Ez szerintem az atombombával verébre esete lenne

Ez igaz, de egy Pi -t egyszer megvenne az ember, aztán azzal bármit megcsinálhatna, amit csak akarna ... ahogy régebben már volt róla szó. Egy hardver, aztán bárki bármit cserélhetne benne ... (most ebben az esetben nem egy bővítőhardver, hanem egy konverter hardver az EP IO illesztésekhez.

Ami miatt inkább nem tetszene, hogy nem tudom vajon elmenne -e az EP tápjáról ... Ha nem, az nagyon nem tetszene ...

Az egyetlen dolog amiért ezt még nem rendeltem meg:
http://www.adafruit.com/products/2000

az az, hogy az 5V -osból pont kifogytak, van mindegyikből, csak pont az 5V pro verzió (18 GPIO) fogyott el,
3V -ossal meg nem akarok kísérletezni, megvárom míg lesz az 5V -os újra.

De akkor tuti rendelek belőle vagy hármat, és olyan custom illesztőket programozok beléjük, amilyeneket csak akarok (tudok) ...

Csinálok egy atari (commodore) 3 gombos joy -os illesztőt, meg csinálok egyet a Sega Megadrive kontrolleréhez (3 vagy 6 gomb), meg csinálok egyet egérhez ...

Valahogy úgy képzelem el, hogy az egyetlen barkácsolás amire szükség lesz, az az élcsatlakozók méretre vágása,
ha az meglesz (még nemtom hogyan sajnos, és EP hátsó csatlakozók méretében sajnos nem találtam készeket),
akkor a szerelés része sima vezetékek forrasztgatásából fog állni, a többit szoftveresen tudom majd csinálni.

Szóval pont az amit akarok, minimál hardver maxi szoftver ...

Ha az első három már működik akkor negyediknek meg jöhet a belső vezeték nélküli bill modul ...

Azt már korábban is akartam kérdezni,
hogy tudja valaki mi a neve annak a tüskének, amivel ezt a típusú nyákot szerelni kell ?

Tehát van ez a kép:
http://www.adafruit.com/images/970x728/2000-06.jpg

Ezen lehet látni, hogy a panelra rádugtak egy kábelt, de azokat a tüskéket, amire rádugták a kábel csatlakozóját, azokat nem szerelik a panelre alapból,
hanem a panelen csak lukak vannak, és mindenkinek magának kell befforrasztania azokat a tüskéket, amiket használni akar.

A tüskék nem a panel tartozékai (tudtommal) ... szóval valahogy úgy képzelném, hogy vagy kell legyenek ezek a tüskék mindenféle tüskeszámmal,
vagy valami könnyen darabolható, törhető formában .... tudja valaki mi ennek a tüskének a neve, és hol adják ?

Mékkissebb:

http://arduino.cc/en/Main/ArduinoBoardNano

Na közben én itt olvasgattam ezeket a kis mikrokontroller kártyákat, és következőket silabizáltam ki:

Van egy atmel nevű cég,
www.atmel.com
aki gyárt 600 féle mikrokontrollert,

aztán vannak cégek, mint az arduino
arduino.cc

meg az adafruit
www.adafruit.com

akik kis nyákokra szerelik ezeket a kontrollereket, ellátják kivezetésekkel, USB -vel, meg ilyen alacsony szintű programozó csatlakozókkal (melyek már a szerelőcég specifikusak lesznek), adnak mindehhez minden oprendszer alá driver -eket, és integralt fejlesztőeszközöket, mellyel ilyen C szerű, tök magas szintű kis könyvtárak használatával (vagy persze addig süllyedhetsz alacsony szintre amíg csak akarsz, de az én szempontomból pont az lenne a lényeg, hogy pikkpakk, minnél gyorsabban) írhatsz rá programokat, amit az IDE -vel a driver -eken kersztül szépen feltöltesz a kütyükre, és már fut is.

A programokat meg így kell elképzelni:

init()
{
HúzzLemindenBemenetetNullára();
ÁllítsBeMindenKimenetetNullára();
}

loop()
{
OlvassBeEgyBemenetet();
IrdKiAzEgyikKimenetre();
}

És ennyi ! Nekem nagyon tetszik ... 

(Mondjuk korábban említettem a debuggolást ... azt benéztem, nincs debuggolás, csak bizonyos csatlakozási lehetőségek lehetőséget adnak egy karakteres stream írására/olvasására,
és így tudsz magadnak a tényleges működést nem (feltétlen) befolyásoló debug adatokat küldeni/fogadni, amit kijelez az IDE. Az is Jó.)

Direktben persze lehet hogy a táppal is bajaim lennének (azt írja hogy nem lehet 6V -nál, de inkább 7V -nál kisebb feszkóval külső tápolni, ami elég szarul hangzik), de USB -ről meg lehet tápolni, szal a "fejlesztői" lap funkcióját el tudja majd látni.