Pont a lenyeg maradt le: EP eseten digitalizalni sem kell mert ugyis digitalis adat jon ki, pl Jerri amikor elkezdte a Commodore One projectet akkor csak egy hasonlo cuccnak indult C64-hez [marmint VGA monitorra C64-et], de ott ugye a VIC-II jelet digitalizalni kellett volna elobb Bar lehet kar kuzdeni ezzel, hiszen aze' a Nick annyira nem lehet bonyi, egyszerubb egy ujat szintetizalni pl egy FPGA belsejeben vagy whatever. Ha eleg gyors a RAM (mert ugye egy un Nick slotban a Nick max 2 byte -ot tud olvasni) akkor lehetne emelni a Nick byte fetch / slot maximumat, es akkor lehetne beallitani olyan modot ahol tobbszorese a vizszintes felbontas emiatt. Alapvetoen ha jol latom az egesz problema ott vagy hogy ez azert (is) limitalt, mert ugye a memoria sebessege adott, kozben neha a CPU is hozzanyul esetleg, tehat egyszeruen a meglevo EP hw-ban ezt nehez lenne emelni, sot neha a Nick igy is kenytelen megallitani a CPU-t egy kis "cikluslopasert" (ill ha jol tudom ezt a Dave csinalja, marmint a jelet o adja ki).

Ilyesmin én is gondolkodom Szerencsére van egy nem használt videómód bitkombinációnk, így simán meglehetne csinálni kompatibilisre!

Na igen ráadásul a korai EP-kben (mint pl az én 2944-esemben), még igen lassú 300 nanos RAM-ok vannak video memóriának! Újabbakban már lehet kétszer gyorsabb is. Ha meg új alaplapot csinálnák, lehetne berakni akár 15 nanos SRAM-ot is


Egész pontosan azt csinálja a DAVE, hogy a CPU órajelébõl kihagy pár ciklust ilyenkor.

Junosztyon baromi könnyen be lehet állítani max méretre
De igaz, hogy egyes tévéknél még az EXOS-on keresztül elérhetõ 27x42 karakteres képernyõ (+status sor) is kilóg itt-ott, anno a színes tévénk megvétele után másnap hívtuk a szerelöt, beraktunk egy EPDOS-t, hogy ezt akarjuk látni és utána a filmekbõl is többet láttunk mint mások

Tanár úr kérem! Azért gondoljon a többi elsõs diákra is
Szóval jöhet a következõ rész!

Az elõzõ részben arról volt szó, hogy mi is az a kompozit videojel, milyen kritériumai vannak. Ebbõl számunkra csak annyi a fontos, hogy egy sor (scanline) nemcsak a képtartalomból áll, vannak egyéb követelmények is.
No, azt már tudjuk, milyen jelet kell elõállítai, nézzük meg, ez hogyan is történik.

"pixel" (egy pont) elõállítása a képernyõn
Az alapelv ugye az, hogy a memória egy meghatározott részét elkezdjük olvasni, és az ott található adatok alapján elõállítjuk a videojelet reprezentáló jeleket (az, hogy ez 1 bit vagy 8V vagy 13 bakfitty, az most egyelõre nem érdekes).
Ez a léptetés egy meghatározott frekvenciával történik, ezt hívják RAMDAC-nak. Az értéke bizonyos határok között teszõleges, a tervezõ dönti el. Minél nagyobb a frekvencia, annál jobb lesz a felbontás, ez ugye nyilvánvaló. Van azonban egy felsõ limit, legalábbis a kompozit videojelnél. A színes jel esetében a világosságjel sávszélessége csak kb. 3,5 MHz. Ez korlátozza a RAMDAC praktikus maximumát kb. 7 MHz-re.

Hogyan is van ez? Mitõl lesz fele, meg kétszerese?

Az órajel felfutó éle olvassa be és teszi ki az adatot.
A videójel alacsony frekvencián szintén négyszögjel lesz, magasabb frekin egyre inkább már csak színusz.

Ez tehát azt jelenti, hogy a vízszintes felbontás nem lehet több kb. 720-nál (ismerõs szám?)
A színinformáció esetén a helyzet még rosszabb, a sávszélesség még kisebb. Emiatt két egymás melletti pixel színe mindig egyforma (ezt a tömörítõprogramok ki is használják). Tehát ha belegebedsz, akkor sem tudsz kb. 360 pontnál jobb színes felbontást produkálni. Ez nem jelenti azt, hogy minden második pixel egyforma, a fényességük lehet más. A színük nem. Egy sötétkéket pl. követhet világoskék. Piros viszont kizárt. Ez persze csak a kompozit jelre vonatkozik. RGB-ben (legyünk szabatosak: component jel esetén) bármit lehet.

No, tudjuk tehát, mik a lehetõségek. Az EP-ben ki is választották a maximumot, 7.125 MHz a RAMDAC (elvileg).





Lassan elérkezünk végre egy sor képzéséhez.
A sor (scanline) a legkisebb elemi (és atomi) egység a NICK-ben. A sor idõzítése fontos, úgyhogy csak minimálisan tudjuk szabályozni. A NICK 57 "egységre" (slot) bontja a sort (logikailag), ebbõl az elsõ 8 alatt olvassa be a memóriából a sor megjelenítéséhez szükséges mód-adatokat (közben pedig generálja a szinkronjelet). A következõ 46 alatt van a tényleges videótartalom generálása. Az utolsó 3 alatt frissíti a videomemóriát.



A 9-ik slot idején tehát már BORDER lesz. Hogy meddig, az programozható. Aztán következik a tényleges képtartalom, adott ideig, aztán ismét BORDER.


Van tehát összesen 46 slot a képtartalomra (ez éppen 51.65 usec), ezalatt 736 pixelnyi adatot generál.
Nézzük akkor, mit is állíthatunk egy soron belül a képtartalmat illetõen (idõben)? Azt, hogy hol kezdõdjön (de ez minimum 9 ), és hogy meddig tartson (max. 55). Azt azért jó tudni, hogy a TV-k a kép széleit nem jelenítik meg, ezért gyakorlati okokból kb. 42 slot használható. Ez nagyjából be is határolja, hogy 10 és 52 a nyerõ szám.
Ezzel el is érkeztünk az analóg rész végéhez. Ígérem, legközelebb már ismerõsebb terep lesz.

Végig olvastam, jó kis leírás! Nekem eddig ezek az analóg dolgok igen homályos területnek számítottak

Nyilván. Bár egyértelmûen ott a helye a csatin a színesnek is. Lenne még egy megoldás a problémára, kisebb felbontással, 64 karakter széles képernyõ remekül mûködik. A HP200-am is így csinálja, õk is tudnak valamit. Magyarán a 640 pixel is sok már, 6 MHz-es RAMDAC-kal 64 karakter tökéletes lehetne. De hát lehetnek egyéb szempontok is...